Korszerű fűtésrendszer tervezése - Mit kell átgondolni?

A fűtés rendszer tervezése előtt

Az első és legfontosabb téma, amit tisztázni kell, hogy a fűtés jelentőségéhez képest sokakban még mindig nem elég fontos kérdés a hőszigetelés. 

A fűtés állítja elő a meleget, de a szigetelés dönti el, hogy mekkora energiát kell ahhoz mozgósítani, hogy az otthon kényelme biztosított legyen. 

A fűtés megtervezésének első lépése tehát az ingatlan állapotának felmérése, a szigetelés és a hőmegtartó képesség szempontjából.

Az első teendőnk igazából a szigetelési helyzet áttekintése, hogy az ingatlant egy kicsit közelebb tudjuk terelni a korszerűbb, alacsony energiaigényű épületek felé mozduló ingatlanpiaci helyzetkép felé.

Szigetelni lehet és kell a:

- nyílászárókat

- a külső falakat

- a tetőt (födém)

- a padlót (aljzat)

Ezek mind olyan kiadások, amelyek hosszabb távon garantáltan megtérülnek. A fűtési rendszer itt csak annyit számít, hogy ez a megtérülés mennyire gyorsan történik meg (minél drágábban állítunk elő egységnyi fűtési energiát, annál gyorsabban megtérül a szigetelés költsége).

 Fűtési rendszerek tervezése 

Csak ezután érdemes továbblépni arra a pontra, amivel a fűtés tervezésével kapcsolatos útmutatók kezdeni szokták. Ez pedig a hőenergia-igény megállapítása. Mekkora energia fog kelleni a beltér kellemesre fűtéséhez?

Azt azért érdemes leszögezni már most az elején, hogy maximum közelítően pontos eredményeket fogunk kapni, mert az ingatlannak a szigeteléséről, hőmegtartó képésségéről csak a felhasznált technológiához tartozó bevett, becsült mérőszámokat tudjuk használni. A konkrét hőmegtartás saját kitesztelése nem egy reális feladat háztartási szinten, a véglegesen felszerelt, bútorozott lakás amúgyis máshogy fog viselkedni energetikailag, mint egy üres ingatlan.

A szokás az, hogy -15 fokos külső hőmérséklettel számolják ezt az adatot, ami azért elég szélsőséges érték, nem feltétlenül segít minket abban, hogy egy átlagos éves fűtési költséget reálisan meg tudjuk becsülni, inkább arra jó, hogy a legnagyobb hidegek ellensúlyozásához szükséges maximális kapacitást bemérjük.

A fűtésigényt értelemszerűen nagyban befolyásolja a falazat anyaga, vastagsága és rétegrendje, a szigeteltség mértéke és módja. Ha ez mind megvan, akkor tudunk hőátbocsátási tényezőt számolni. Ekkor már csak a szobák terét kell kiszámolni (köbméterben), és a hőátbocsátással módosítva megkapjuk a megfelelő energiaigényt. 

De már ez sem feltétlenül igaz, mert például infrafűtés esetén nem a levegőt fűtjük, ott csak a fűtőtest hatótávolságában érződik a fűtőhatás.

Központi fűtés tervezése házilag? 

Ezen a ponton azért már felmerülhet az emberben, hogy mennyivel egyszerűbb felrakni a falra egy konnektorra csatlakoztatható elektromos fűtőeszközt, és ha nem vagyunk elégedettek, egyszerűen visszaküldeni, lecserélni. Hol van ez a hagyományos központi fűtés komplexitásához képest? A melegvíz csővezetékekben keringetésével, amit gáz, vagy akár vegyestüzelésű kazánokkal érünk el, sokkal bonyolultabb mechanikai, műszaki igényeket feltételez, mint az elektromos, elven működő készülékek.

Egyébként a fűtési célú melegvíz előállítására is vannak példák. Az elektromos kazán tervezés során érdemes szem előtt tartani, hogy, csak elektromos áram esetében nem feltétlenül ez az optimális út, hiszen az áram direkt is fogható lokális hőtermelési munkára, nem kell a vizet, mint közvetítő közeget feltétlenül igénybevenni. De ha már van egy kiépített, melegvizes fűtésrendszer, annak a kazánja lehet elektromos is.

Természetesen nem azt állítjuk, hogy mindig az áram a legjobb megoldás, vagy hogy nem érdemes a fűtést alaposan átgondolni - éppen ellenkezőleg. Csak arra szándékozzuk felhívni a figyelmet, hogy a fűtés tervezés házilag nem feltétlenül vezet megbízható eredményekre. Szakértői segítség nélkül nem fogunk tudni legalább közelítően pontos képet kapni, és a gyakorlati tapasztalat így sem lesz teljesen megjósolható, mert a termodinamika egy soktényezős játék. 

Az elektromos áram stabilabb, kiszámíthatóbb és egyszerűbben kezelhető energiaforma. Természetesen a fázisokat, a vezetékezést, a kapacitásokat át kell gondolni, és vannak beépítést igénylő megoldások is, amelyek több előkészítést igényelnek, mint egy plusz elosztó elhelyezése a fali aljzatban.

Az elektromos padlófűtés esetében például beszélhetünk vinyl burkolatok alá helyezhető fűtőszőnyegekről, laminált parketta alatti megoldásokról vagy betonba épített fűtőkábelekről. Ezekről természetesen bővebb tájékoztatást is nyújtunk weboldalunkon.

A hagyományos fűtésrendszerek tervezése esetén ilyen fázisokkal és tennivalókkal kell számolni:

- épületgépészeti rendszerterv, a rendszer műszaki leírása

- kivitelezési terv (gázterv)

- beszabályozási tervek

Az elektromos rendszerek beépítésénél is elengedhetetlen lesz némi szakmai segítség, például meg kell bizonyosodnunk arról, hogy van elegendő fázis, és ha szükséges, korszerűsíteni kell a vezetékeket és biztosítékokat.

Elektromos fűtésrendszer előnyei

Ezzel együtt az elektromos fűtésrendszer tervezésével kapcsolatban el kell mondani, hogy:  

- mindenképpen könnyebb és gyorsabb a kiépítése, mint sok más fűtési megoldásnak

- nem szükséges hozzá gázterv, nem kell kéményseprőkkel egyeztetni, sőt, semmilyen extra hatósági eljárásban nem szükséges részt venni

- nem kell kéményt építeni (tehát tisztítani és karbantartani sem)

- nincs fűtőanyag, nem kell táplálni, nem kell semmit beszerezni

- nem kell még egy külön szolgáltatóval egyeztetni, elegendő az áramszolgáltató

- jellemzően nincsen karbantartás, az eszközök több évtizedig működőképesek, majd cserélni lehet őket újabbra és hatékonyabbra

- rendkívül innovatív terület, folyamatosak az újítások az áram tárolása, továbbítása és fűtési célú felhasználása terén, a következő évtizedekben egyre jobb megoldásokra lehet számítani

- az eszközök cseréje az összes fűtéstípus közül a legegyszerűbb, a rendszer ezért modulárisan alakítható, igény szerint

- nincs robbanásveszély

- nem termelődik szén-monoxid

- nincs nyílt láng

- ha nem vizes rendszert használunk, akkor nem léphet fel hidraulikai, áramlási probléma, szivárgás, eltömődés, stb

Sajnos manapság még az elektromos áram egy részét is szennyező módon állítják elő, például szénerőművekkel. De ez változóban van. Az áram potenciálisan tökéletesen kibocsátásmentes, karbonsemleges is lehet. Ezt a fosszilis tüzelőanyagokra épülő fűtési megoldások nem mondhatják el magukról.

Ma már arra is megvan a lehetőség, hogy az áramot teljesen tisztán, környezetbarát módon és ingyenesen élvezzük, ha van tőkénk, amit be tudunk fektetni. Egy megfelelő napelemrendszer kiépítésével ugyanis a beüzemeléstől kezdve “ingyenes” az áram, és ráadásul a teljes életciklusának akár a felénél már megtérül, vagyis onnantól kezdve valóban ingyenes áramhoz jutunk még hosszú évekig.

Ez is leginkább az ingatlan adottságaitól függ. Milyen korú az épület? Milyen a szigetelése?

Az újabb építésű ingatlanoknál ma már jogos az elvárás, hogy passzívak vagy legalább félig passzívak legyenek, egyes európai országokban hamarosan nem is lehet már másfajta lakóingatlant építeni. De Magyarországon is minden új épületnek el kell érnie a BB energiaosztályt, 2022 júniusától, aminek a hivatalos definíciója: “közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő".

Ezek költségesebb beruházások, de a fűtési-hűtési energiaigényük annyira csekély, hogy az építési költség gyorsan megtérül. Az a legjobb energia, amit el sem kell fogyasztani, annál nincs biztosabb megoldás, mint az energiaigény minimalizálása. Ezeket a házakat a ma “kisegítő” megoldásnak tartott fűtési eszközökkel is bőven elegendő ellátni. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen házban az amúgyis elérhető elektromos áramon kívül bármilyen energiaforrásra szükség lenne.

Ez azt is jelenti, hogy 2022-től kezdve a régebbi fűtési technológiák számára “megáll az idő”, nem lesz terük a terjeszkedésre. Jelentőségük úgy fog csökkenni, ahogy halad előre az ingatlanállomány korszerűsítése majd a világban.

A technikai fejlődés minden téren egyre inkább meghatározza mindennapjainkat, és ez alól nem jelentenek kivételt az otthonunk energetikai rendszerei sem.