Fűtőpanel vélemények és tapasztalatok: fogyasztás, rezsi

Fűtőpanel fogyasztása

Arra már az elektromos fűtésről szóló cikkünkben is kitértünk, hogy egyre több a passzívház, emiatt az elektromos fűtés egyre inkább előtérbe kerül a geotermikus vagy hőszivattyús fűtési eljárások mellett.

Már önmagában a fűtőpanelek telepítésével is sokat spórolhatunk, hiszen nem kerül annyiba, mint a gáz bekötése otthonunkba és nem jár semmilyen extra procedúrával. 

Az elektromos fűtés rezsijét és havi költségét több lépésben érdemes meghatározni.

Az első lépés a fűteni kívánt helyiségeknél a fűtőpanelek helyes méretezése, a megfelelő teljesítmények meghatározása, hiszen nem szabad alulméretezni a fűtőpanelt az adott helyiségben, mert akkor folyamatosan működik a készülék, és még a kívánt hőfokot sem éri el. 

A második lépésnél a termosztát beállításával meghatározzuk, hogy hány órát fog menni naponta a fűtőtest, ezzel pedig lényegében már elkezdhetünk kalkulálni a fogyasztást illetően. Ám ennek a kiszámolása nem olyan egyszerű, hiszen függ a ház hőszigetelési tulajdonságaitól, vagyis hőmegtartási képességétől, a felhasználó szokásaitól, hogy hány fokban érzi jól magát, hogy milyen hideg a kinti hőmérséklet, mennyire zordak, vagy enyhék a telek a környezetében.

A fűtőpanelt mindig a leghidegebb lehetséges hőmérséklethez érdemes állítani, tehát a téli leghidegebb napokhoz, -10 vagy akár -20 °C-hoz. Ebben a hőmérsékletben kell felfűtenie a lakást vagy házat olyannyira, hogy komfortosan érezzük magunkat. Ez a komfortszint megintcsak egyénenként változó, hiszen míg a kisgyermekes családok, idősebb korosztály inkább a melegebb klímát szeretik az otthonukban, addig más jobban szereti a hűvösebb időt.

Maga a fűtőpanel fogyasztása és működése annak működési mechanizmusától függ. Manapság nagyon gyakoriak például a norvég fűtőpanelek, ám ezek általában nem inverteresek. Ez azt jelenti, hogy nem lehet szabályozni a teljesítményüket – csupán az üzemi idővel lehet a működést koordinálni, hogy mikor, meddig hány fokon üzemel. 

A norvég fűtőpanel vélemények ezt a hiányosságot szokták a leggyakrabban kiemelni, mint hátrány, pedig ez nem számít olyan nagy problémának. Az ugyanis nem probléma, hogy nem tudjuk lejjebb venni a teljesítményét, hiszen hamarabb fűti fel a helyiséget, ezáltal kevesebbet kell működnie, amivel akár még spórolhatunk is. 

Sokkal fontosabb előny például, hogy a termosztát milyen érzékeny és mekkora a hiszterézise, tehát mikor kapcsolja be a fűtőpanelt és meddig engedi futni. 

A régi termosztátok — még a digitális időszak előtt — nem voltak túl érzékenyek és pontosak, ezért gyakori volt a túl- vagy alulfűtés.

Az újabb termosztátoknál ez a probléma már nem áll fenn, amennyiben tehát a termosztát 22,5 °C-ra van állítva, akkor a legtöbb fajta — például a norvég fűtőpanelek is — már 22 °C-nál bekapcsolnak, majd 23 °C-nál leáll a működésük.

Természetesen az is fontos, hogy a termosztát hol található, milyen gyorsan érzékeli a hőmérséklet-változást, és mennyire pontosan képes megbecsülni azt.

További faktor még a kinti hőmérséklet, illetve a szomszédok jelenléte. Hidegben természetesen jóval többet kell fűtenünk, míg ha a szomszédok — akár minden oldalról — fűtik a lakásunkat, akkor jóval kevesebb fűtésre van szükség. Minél több falunk érintkezik tehát a külső térrel, annál több lesz a fűtési költség és a rezsi.

Mindezen faktorokat összevetve, a különböző fűtőpanel véleményeket és tapasztalatokat is figyelembe véve, illetve saját tapasztalatainkat is felhasználva azt mondhatjuk, hogy átlagosan 4-8 óra működéssel érdemes számolni naponta. Természetesen ez a fűtési időszak hónapjaira vonatkozik, hiszen nyáron nem indokolt a fűtés bekapcsolása.

A harmadik lépésben az energia árát kell meghatároznunk, ami szintén attól függ, hogy mi magunk termeljük meg (pl.: napkollektorokkal), vagy a közszolgáltatótól vásároljuk.

Utóbbi esetében körülbelül 40 forintos KWh árral érdemes számolni. Ám ha egyre több eszközünk és berendezésünk működik árammal, célszerű napenergiában gondolkodnunk hosszútávon.

A harmadik lépéssel bezárólag gyakorlatilag megkaptuk azt a három adatot, amire szükségünk van ahhoz, hogy meghatározzuk az elektromos fűtés havi költségét.

Tippek a gazdaságosabb üzemeltetéshez – Fűtőpanel vélemények és tapasztalatok 

Sokan vannak, akik télen síelnek, snowboardoznak vagy hegyet másznnak, tehát akár hosszú hetekre is elhagyják otthonukat.

Náluk gyakori hiba, hogy teljesen lekapcsolják a fűtést, majd egy kihűlt, fagyos házba érkeznek vissza.

Ennek több veszélye is van, a fagyveszély mellett a költségcsökkentés miatt sem előnyös, hiszen a kihűlt falakat sokkal nehezebb visszafűteni, mintha melegen tartanánk őket. Utóbbihoz egyáltalán nincs szükség arra, hogy úgy fűtsük a lakást / házat, mintha otthon lennénk, egyszerűen csak egy olyan hőmérsékletet állítunk be a termosztáton, ami alacsonyabb működési költség mellett sem engedi kihűlni a falakat. Ez körülbelül 15-18 °C.

Plusz megfontolandó tipp, hogy a termosztátot ténylegesen az egyéni igényeinkhez programozzuk be, használjuk a készülék adta lehetőségeket, pl a napi periódus beállításokat, ne legyen feleslegesen magasabb hőfokra állítva, programozás nélkül, hiszen egy fok változtatás a termosztáton jelentős fogyasztás változást eredményezhet. Mindenek előtt a legfontosabb a fűtőtestek megfelelő méretezése, ehhez pedig bátran kérje segítségünket, kollégáink szívesen kiszámolják Önnek, mire van pontosan szüksége.

Amennyiben ezeket a javaslatokat megfogadjuk, már csak egy számunkra ideális fűtőpanelre van szükségünk, amit a saját igényeinknek megfelelően választhatunk, mind kinézetben, mind hatékonyságban.

Az Adax fűtőpanel vélemények, Beha panel tapasztalatok, a Glamox fűtőpanel vélemények és úgy általánosságban véve a norvég fűtőpanel vélemények mind-mind pozitívak, amelyekhez szinte minden eszközt, kiegészítőt és segítséget megtalál a Dimat webáruházban!