Villanyfűtés vagy gázfűtés - melyiket válasszuk?

Olcsó fűtés gáz helyett villannyal - tényleg lehetséges?

Ha a fűtési módok összehasonlítása kerül terítékre, vagy konkrétan az a kérdés, hogy a villanyfűtés vagy gázfűtés olcsóbb, sokan úgy gondolják: a gázfűtés sokkal jobban megéri. Ha kizárólag az áram- és a gázárakat nézzük, ez igaz is, ebből a szempontból az elektromos fűtés nagyjából háromszor annyiba kerül. 

De nem mindegy, hogy milyen gázfűtésre gondolunk: más például egy parapetes konvektor hatásfoka, mint egy gázkazános központi fűtésé. Ráadásul a fűtési módok összehasonlítása félrevezető, ha csak az energiaárat vizsgáljuk, de figyelemen kívül hagyjuk az egyes fűtési rendszerek hatékonyságát és bekerülési költségét. És ami a legfontosabb: a háromszoros árkülönbség a villamos energia esetében 100%-os hatékonyság mellett teljesül. De vajon biztosan megvannak ennek feltételei a gázzal üzemelő fűtési rendszerek esetében? Nos, eláruljuk: általában nem. 

A folytatásban röviden áttekintjük:

• milyen is pontosan a gázfűtés hatékonysága,
• mennyire lehet hatékony egy energiatakarékos villanyfűtés
• és a rendszer kiépítésének költségét is figyelembe véve megpróbálunk választ adunk rá, hogy a gáz- vagy villanyfűtés az olcsóbb.

A gázfűtés hatékonysága

A gázfűtéssel is az a helyzet, mint az autók üzemanyag-fogyasztásával: egy dolog, amit a hatékonyságukról a gyártó dokumentációjában olvashatunk, és egy másik a valóság. 

Rengeteg minden befolyásolja, hogy mennyit fog fogyasztani a gázfűtésünk. Fontos a szigetelés, a tervezés, de ez ugyanolyan fontos a villanyfűtés esetén is. Egy nagyon rosszul szigetelt házban a legjobb fűtés rendszerek sem fognak hatékonyan működni. 

Parapetes gázkonvektorok

Ezeket a fűtőtesteket az ablakok alatt helyezik el, és kívülről nyerik az égéshez szükséges oxigént. Ez egyrészt jó, mert a lakótérben nem fogyasztják el a levegőt, ennek az ára azonban az, hogy a keletkező hő jelentős része is távozik a parapeten keresztül. 

Mit jelent ez? Számokban kifejezve ezeknek a gázkonvektoroknak a hatékonysága mintegy 30-35%-os ahhoz képest, mint ami a gyári adatokban maximális teljesítményként meg van adva. 

Gázkazánok hatásfoka: mi az a készenléti veszteség?

Egy régi, korszerűtlen gázkazán felváltása egy korszerű elektromos fűtési rendszerrel viszonylag hamar visszahozhatja a beruházás költségét

A gázkazánokon alapuló fűtési rendszereknél a kazánban, nem a fűtőtestekben történik az égés, a parapetes konvektoroknál tehát nagyobb a hatékonyságuk. Azonban ezekre is igaz, hogy a névleges (úgynevezett méretezési) és a valóságos teljesítményük között a gyakorlatban általában jókora különbség van. A névleges teljesítmény ugyanis általában a kazánok maximális terheléssel történő működésére vonatkozik. Vagyis amikor rendesen felkapcsoljuk a termosztátot és szó szerint jól befűtünk. 

A gyakorlatban azonban a kazán sokszor részterheléssel üzemel, ami gyakran a kazánégő ki-be kapcsolásával valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a kazán bekapcsol, egy darabig üzemel a kazánégő, majd kikapcsol, kis idő múlva ismét bekapcsol, majd újra kikapcsol - és így tovább. 

Amikor az égő kikapcsol, a kazán ugyan nem fogyaszt energiát - viszont a fűtővíz forró továbbra is. A keletkező hőveszteséget sugárzási veszteségnek nevezzük. Emellett a részterhelés során kéményveszteség is keletkezik, hiszen az égéstér hőmérséklete is igen magas, annak ellenére, hogy az égő éppen kikapcsolt. A sugárzási és a kéményveszteség együtt teszi ki a készenléti veszteséget. 

Az tehát, hogy a kazán a fűtési idényben teljes terheléssel üzemel, csak igen rövid időszakban áll fenn. Általában a fűtési idény mintegy 80%-ában a kazán méretezési teljesítményének 50%-nál is kisebb teljesítménnyel üzemel. 

A kazán éves hatásfoka: a DIN 4702-es szabvány

Azt, hogy egy kazánnak mennyi a tényleges energiafogyasztása, legjobban a kazán éves hatásfokkal írhatjuk le. 

A kazán éves hatásfokát az alábbi tényezők határozzák meg:

• a fűtési idény hossza;
• a kazán hatásfoka teljes terhelésen;
• a kazánégő teljes terhelés mellett történő üzemelésének időtartama;
• a kazán fajlagos készenléti vesztesége a teljesítményre vetítve;
• az elpiszkolódási tényező két karbantartás között.

Az éves hatásfok meghatározásához a német DIN 4702-es szabvány az irányadó. Ennek alapján a fűtési időszakot öt részre tagolják, úgy, hogy az egyes részidőszakokban felhasznált energia mennyisége megegyezik. Az így meghatározott jellemző terheléseknél állapítják meg a kazánhatásfokot és számolják ki az éves terhelést. 

A fentiek alapján a DIN 4702-es szabvány az alábbi terhelési értékek melletti kazánhatásfok-méréseket javasolja:

• 12,8%;
• 30,3%;
• 38,8%;
• 47,6%;
• 62,6%.

Tehát a fűtési idény alatt a kazán által elhasznált teljes tüzelőanyag-mennyiséget öt egyenlő részre bontva állapították meg, hogy az egyes részidőszakokhoz mekkora külső hőmérséklet és kazánterhelés társul. A vonatkozó esettanulmányokból az derül ki, hogy a kazánok fajtájától és a kazánvíz hőmérsékletétől függően a kazánok hatásfoka 58 és 92% között ingadozik. Éves hatásfokuk pedig 75 és 90% között változik. Ez pedig jelentősen elmarad a villanyfűtés közel 100%-os hatékonyságától.

Tényleg drágábbak az elektromos fűtésrendszerek?

A SnowTec fűtőszőnyeg kitűnő választás, ha kültéri burkolatot, udvart, vagy akár gépkocsifeljárókat szeretnénk fűteni

Ahogyan a poszt elején is leírtuk, a felhasznált energia fajlagos költsége a villanyfűtés esetében a legnagyobb. Azonban az elektromos fűtésrendszerek esetében nincsenek járulékos veszteségek, például a gázkazánoknál jellemző készenléti veszteség. Olyannyira, hogy minden olyan elektromos fűtés, amely az ellenállás révén termel hőenergiát, közel 100%-os hatékonysággal alakítja át a villamos áramot hőenergiává. Ez egyaránt igaz a padlófűtésre, az infrapanelre és a fűtőpanelre. 

Ráadásul több olyan funkcióval is el vannak látva ezek a berendezések, amelyek révén energiafelhasználásuk jóval intelligensebben alkalmazkodik a körülményekhez, például a külső hőmérséklethez. Ezáltal hatékonyan csökkentik a felhasznált energia mennyiségét, és így az energiafelhasználás költségeit. Nem is beszélve az következő pontban tárgyalt további tényezőkről, mint például a csekély karbantartási igény vagy a viszonylag hosszú élettartam, amelyek tovább növelik az elektromos fűtési rendszerek hatékonyságát. 

Fűtési rendszerek összehasonlítása: a gáz- vagy villanyfűtés olcsóbb?

A teljes képhez a felsoroltakon kívül több olyan szempont és körülmény is hozzátartozik, amely alapvetően határozza meg, hogy melyik fűtési rendszer kiépítése, illetve használata éri meg jobban:

• Magyarországon majdhogynem “hagyománya van” a gázkazánok túlméretezésének. Ez pedig jelentősen rontja a hatékonyságot és növeli a fogyasztást. Az villanyfűtés esetében ezzel nem kell számolni, a hatékonyság mindig közel 100%-os.
• Ráadásul a már említett DIN 4702-es szabvány során a külső környezeti hőmérsékletet a magyarországinál sok esetben lényegesen zordabb németországi időjárás alapján határozták meg. Ebből következik, hogy itthon még hosszabb az az időszak a fűtési idényen belül, amelynek során a gázkazán - akár rendkívül alacsony - részterheléssel működik. Az elektromos fűtés hatékonyságát viszont a külső hőmérséklet nem befolyásolja. 
• A hazai épületállomány körében sajnos egyáltalán nem ritkák a rosszul szigetelt kémények és a régi, primitív vezérlésű kazánok. Ezek tovább rontják a gázfűtés hatékonyságát. 
• A vezérelhetőség szempontjából is egyértelműen az elektromos fűtés az előnyösebb (ahogyan azt fentebb már kifejtettük).
• Ha a karbantartási költségeket és az élettartamot nézzük, akkor is a villanyfűtés oldalára billent a mérleg. 
• Gázfűtés esetén nincs alternatíva, de ha a villanyfűtés működéséhez szükséges elektromos áramot tiszta, megújuló energiaforrásokból nyerik, akkor egyértelműen ez utóbbi a jobb megoldás környezetvédelmi szempontból. Ám ha a felhasznált energia olaj- vagy szénerőművekből származik, az elektromos fűtés a lakókörnyezetet akkor sem szennyezi közvetlenül az égéstermékekkel. 
• Egy modern központi fűtéses, gázalapú rendszerhez képest elektromos fűtőpanelek alkalmazásával a teljes rendszer jóval olcsóbban építhető ki. Ez fokozottan érvényes a kisebb, illetve közepes lakásokra, családi házakra, illetve a jól szigetelt épületekre.

Összefoglalva tehát az eddigieket, azt mondhatjuk, hogy még ha a gázfűtés havi költsége alacsonyabb is adott esetben, mint az elektromos fűtés rezsije, egy modern gázfűtéses rendszer kiépítése nagyon hosszú idő után térül meg. Lehet, hogy a villany ára több, mint a gáz ára, és egy elektromos fűtés 50-60%-kal többet fogyaszt. Ám a felhasznált energiát időjárástól függetlenül sokkal intelligensebben, jóval kisebb veszteséggel képes hőenergiává alakítani. 

Így aztán, főleg régi, korszerűtlen gázkazánokkal üzemelő fűtés esetében, amelyek hatékonysága csak 40%-os, vagy még alacsonyabb, előfordulhat, hogy egy korszerű villanyfűtés kiépítésével az elektromos fűtés rezsije alig haladja meg a korábbi fűtészámlánkat. Főleg abban az esetben, ha a teljes rendszert cseréljük, illetve építjük ki.

Milyen elektromos fűtést válasszak?

Erre a kérdésre nehéz egymondatos választ adni - ha precízek szeretnénk lenni, a válasz egy újabb aloldalt töltene meg. A DIMAT választékában azonban több korszerű villanyfűtés-megoldás is elérhető, amely ár-érték arányban is jó választás.

Vegye fel velünk a kapcsolatot levélben, illetve kérjen árajánlatot, és szakértő kollégáink minden felmerülő kérdésére készségesen válaszolnak.