Fűtési rendszerek: melyik éri meg legjobban?

Gázfűtés

Az otthoni fűtési rendszerekben évtizedek óta nagy presztízse van a gázüzemű központi fűtés kialakításának. Kicsit olyan ez, mint a ház beltéri infrastruktúrájában a korona, ahol a koronraékszer a gáz- vagy gázkonvektoros kazán, ami barátságos ciccegéssel, pergéssel lép működésbe, nagyot lobban, azután (néha) elhallgat, és kezdeni kell elölről a folyamatot. Hunyorítva figyeljük az őrlángot, miközben morogva vonjuk le a konzekvenciát: előbb-utóbb szerelőt kell hívni.

A kazán által felhevített víz szállítására kialakított csövek tekergőznek a lakásban. A fűtőtestek érdekes feladványokkal szórakoztatják a családot: melegszik? Nem melegszik? Le van csavarva? Le kéne engedni a vizet? 

A termosztát általában az otthon lelkének gondolt nappaliban van, abban a szobában, ami a nap nagy részében teljesen üres, ezért a kisebb hálószobák, dolgozók és gyerekszobák könnyen túlfűtődnek, szellőztetni kell. (Amúgy sem árt naponta többször, mert a fűtőtestek mozgatják a levegőt, keringetik a port.)

Modernizálásra kevés lehetőség adódik, a gáz kiköttetése sok vesződséggel jár, és társasházakban sok esetben nagyjából kivitelezhetetlen a függetlenedés a központi megoldástól, mivel a gázkazán adja a melegvizet, illetve a konyhában is gázzal megy a sütés-főzés (Ezeket “kombi” kazánnak hívják).

A gázüzemű kazánok legújabb és legmodernebb típusai már kifinomultabban működnek. A kondenzációs gázkazánok a füstgázban lévő vízgőzt is hasznosítják, tehát azt a hőt is hasznosuló energiává alakítják, ami a vízgőzzel távozna. Sajnos nem használhatók mindenhol, ahol régebbi típusú a kazán, mert nem alkalmas a kéményrendszer az üzemeltetéshez.  A modernebb kazánok vezérlése már természetesen teljesen digitális.

De kaphatóak már ún. hibrid kazánok is. Ezek olyan kondenzációs kazánok, amelyek közös jellemzője, hogy hőszivattyú is van bennük, az égéstermék levegőhőjét is hasznosítani tudják, árban ez egy magasabb árkategóriát jelent már. 

A turbós gázkazánok zárt égésterűek, ami igazából csak annyit jelent, hogy a beltéren kívülről szívják be az égéshez szükséges levegőt és egy ventillátorral fújják ki az égésterméket.

A gáz fűtési rendszerek kényelmes és biztonságos megoldást jelenthetnek ma is, a központi fűtés kiépítése olcsóbbra is kijöhet, mint egyénileg fűteni a helységeket (kérdés, hogy mindig használatban van-e minden fűtött szoba), és teljesen megoldott lehet a melegvízellátás is. 

Természetesen a gáznak megvan az az előnye, hogy támogatott áron érhető el. Más kérdés, hogy havi költségre vetítve még így sem nagyságrendekkel olcsóbb, mint az egyéb lehetőségek. Nyilvánvalóan az ingatlan szigeteltségén dől el minden, de ez minden fűtési formánál nagyjából ugyanolyan léptékben fontos (kivéve talán az infrát, de a huzatosság ott is számít a hőérzet terén).

Illetve hát itt van az a tényező is, hogy aki a gázellátás biztonságát garantáltnak gondolja, az valószínűleg nem sűrűn forgatja a lapok külpolitikai vagy gazdasági rovatait. 

Jelenleg az energetikai technológia terén az “okos hálózatok”, a kapcsolt, lokális energiarendszerek felé megyünk, ahol sosincs tőlünk túl messze a legközelebbi energiaforrás, és egy óriási, komplex hálózat részeként működik az egész. Nem titok, hogy elektromos áram-alapon.

De ez még a jövő zenéje.

Szilárd tüzelés

A szilárd tüzelés a szerencsésebb háztartásokban kiszárított tüzifát, illetve pelletet jelent, a kevésbé szerencséseknél szenet, a legkevésbé szerencséseknél pedig bármit, ami éghető. 

A fafűtésről nehéz objektíven fogalmazni, mert nagyon speciális eset. Először is, ahol nem elérhető a földgáz, de a tüzifa igen, ott általában reális lehet akár főfűtésként is fára alapozni. A fatüzeléssel mindig “munka van”, ugye, “be kell fűteni”, de cserébe teljesen egyedi hangulatot és hőhatást biztosít.

A pellettel, brikettel működtetett kazánok modern, korszerű berendezések, a pár mozdulattal megoldható újratöltésen túl nem kell velük különösebben foglalkozni. Az elmúlt években növekedett az érdeklődés az ilyen kazánok iránt.

A fafűtés hagyományos királya a magyar vidéken valószínűleg jól ismert cserépkályha, de már terjedőben van egy nagyságrendekkel hatékonyabb rokona, a tömegkályha is. A tömegkályhák egyrészt rendkívül gazdaságosak, mert egy fűtési ciklusban csak egyszer kell őket megrakni, az utántáplálás kifejezetten tilos, másrészt olyan tökéletes égést biztosítanak, ami más kályhatípusok számára elérhetetlen. Ez az egyik legkörnyezetbarátabb fatüzelési megoldás, mert nagyon kevés károsanyag jut ki a levegőbe (a füstje szinte láthatatlan), de egyben a leghatékonyabb is. Egy tömegkályha 8-12 vagy 24 órára kifűti a teret, a tűztér egyszeri megrakásával, és a nagy hidegek beálltáig általában napi egy befűtés is elegendő lehet, a kályha még másnap délutánig is megtart némi meleget.

A kályhák esetében nem feledkezhetünk meg a megfelelő kémény kialakításának költségéről sem, és a mai előírásoknak megfelelő, modern kémények bizony kevéssé emlékeztetnek a kedves kis pirostéglás, malteres elődeikre. Anyagköltségben és munkadíjban is más szintet képviselnek már sajnos, persze ez a gázkazánok kéményeire is igaz, a korszerű kondenzációs kazánnak például speciális, dupla kémény kell.

Napelemes fűtés

Valamiért nagyon elterjedőben van ez a kifejezés, pedig gyakorlatilag teljesen értelmetlen. A napelemek ugyanis elektromos áramot állítanak elő, és ezt az áramot el lehet használni például fűtésre is. Talán arról lehet szó a háttérben, hogy az emberek fejében túl lassan kopik le az az elavult közhely, hogy árammal nem lehet gazdaságosan fűteni. Ez az elképzelés olyan időkből származik, amikor a szigetelést még szinte nem ismertük, és az elektromos fűtés egyet jelentett a rácsos hősugárzókkal. Azóta az ingatlanjaink is sokat fejlődtek, és az elektromos fűtésben komoly innovációk mentek végbe. 

Az biztos, hogy 2021 vége óta sűrűbben találkozunk ezzel a kifejezéssel, hiszen éppen ekkor indult egy nagyléptékű támogatási program, ami napelem, akkumulátor és hőszivattyú kombinált felhasználását is finanszírozza.

Ha a hatékonyság a kérdés, akkor nyilván ez a technológia kerül ki győztesen, mert az ingyenesen termelt áramnál semmi sem lehet olcsóbb. Persze az induló beruházási igény jelentős, viszont az egész rendszer életciklusa jóval hosszabb, mint amennyi idő alatt visszahozza az árát - akár duplája, triplája is lehet. Ez azt jelenti, hogy minden karbantartási munkával együtt is elvileg el fog jönni egy olyan pont, amikor a napelemmel is ellátott elektromos fűtési rendszer már teljesen visszahozta az árát, és ezután pedig ingyenesen biztosít nekünk áramot, vagyis befektetésként “pénzt termel”.

Ha áramszünet idején is szeretnénk megbízhatóan fűteni, illetve egyéb okból is fontosnak érezzük a “szigetüzemű” működés lehetőségét, akkor akkumulátor-kapacitásokat kell kiépíteni. Alaphelyzetben az áramot a szolgáltatótól vételezzük: hiába van a tetőn a napelem, azt az áramot egyenesen betápláljuk az országos hálózatba, amiért jóváírást kapunk a szolgáltatótól. Természetesen érdemes úgy belőni a kiépített kapacitást, hogy a napelemünk termelése és a háztartás fogyasztása egyensúlyba kerüljön, ez eredményezi a leggyorsabb megtérülést.

Most nézzük meg, hogy milyen eszközökkel tudjuk az áramot fűtési célra használni.

Elektromos fűtés rendszerek

Az infrapanel egy olyan elektromos fűtőtest, ami sugárzási elven működik: a tárgyakat, a testünket hevíti, nem kavarja a port, nem a levegőáramlás szállítja a meleget, hanem a láthatatlan fénysugár. Akár fali tükör kivitelben is. Elegáns, hatékony, és azonnal érezhető a hatása. Hátránya, hogy csak a hatóterületen érvényesül - ezt a meleget nem szállítja tovább a levegő a szomszéd szobába, sőt, ha az egész családot szeretnénk a napsugárzáshoz hasonló kellemes melegérzésben részesíteni az asztal körül, akkor valószínűleg több panelre lesz szükség. Nagyon kellemes hőérzetet, igazi luxusélményt biztosítanak, de csak azon a területen, amire “rálátnak.”

A Dimat kínálatában megtalálható wifi smart infrapanelek “plug-and-play” működnek, konnektorról, jellemzően 350 és 700 watt közötti teljesítményűek. 

Az infrapanel nem összekeverendő a fűtőpanellel. Ez utóbbi egy hagyományosabb elven működő fűtőtest. A Glamox fűtőpanelek esetében például a panel alján beáramlik a hideg levegő, majd a szerkezet belsejében a lamellás fűtőegységen keresztül felmelegszik, és a magas hőmérséklet-különbség miatt az előre nyúló bordákon keresztül beáramlik a légtérbe. Vagyis nincs ventillátor, csendesen teszi a dolgát, a fizika törvényeit optimálisan kihasználva.

A fűtőpanel egy nagyon egyszerű elven működő szerkezet és kiválóan használható főfűtésként is, de nem árt észben tartani, hogy az áram máshogy működik, mint a hagyományosabb fűtési rendszerek. A fűtőpanel vagy be van kapcsolva, vagy ki… vagyis csak a maximális teljesítményt ismeri. Ha a termosztát érzékeli, hogy elérte a megfelelő hőt, akkor kikapcsol. Ez egyébként az infrafűtésre is igaz, de ezek az eszközök a testünk belsejét már jóval azelőtt felmelegítik, minthogy a levegő hőmérséklete elérné a kívánt mértéket.

A hőszivattyú mostanában kezd a lakossági felhasználási körben elterjedni, de az ipari és energetikai szektorokban már jelentős múltja van. Régebben a hőszivattyúknak leginkább a földszondás verzióját ismertük, ami nagyon mélyre (akár 100 méternél mélyebbre) lefúrt és levezetett csőrendszert jelent, és az abban a mélységben elérhető meleget használja ki.

A korszerű lég-víz hőszivattyúkat viszont a ház külsejére kell telepíteni, külsőre nem nagyon különböznek egy légkondícionálótól (főleg, hogy sok modellnek van ilyen funkciója is). Az ilyen  hőszivattyúknak a belsejében speciális gázkeverékek vannak, amelyekből az egyik extrém hideg. Ezt a gázt a kinti kemény mínuszok is melegítik, amikor a szivattyú ráengedi ezekre a csövekre a levegőt, a gáz tehát tágulni kezd, majd lecsapódik, azaz folyadékká sűrűsödik, ami extra energiafelszabadulással jár. A folyékonnyá vált anyag ekkor egy másik gázkeveréket kezd el melegíteni egy hőcserélőben, és ennek a melegített gáznak még további extra nyomást (tehát hőt) ad a hőszivattyúban egy elektromos kompresszor. Ekkor éri el azt a hőfokot, ami már számunkra is jól felhasználható vízmelegítésre, ezért ez itt meg is történik. A melegítésre felhasznált gáz itt kihűl, és lecsapódik, amiből ismét kondenzációs hő keletkezik, amit szintén felhasznál a rendszer. 

Az ilyen hőszivattyúkban tehát lényegében csak a kompresszorban van szükség külső energiabevitelre, és végeredményben egy rendkívül gazdaságos vízmelegítő rendszert kapunk.

Nagyon extrém hidegben (-20 fok alatt) csökken a rendszer hatékonysága, vagyis ilyenkor arányosan több áramot fogyaszt.

Ezek az innovatív, lenyűgöző termodinamikai trükköket bemutató eszközök 1-2 millió forintnál kezdődnek, és ez csak maga a szivattyú költsége. Ezért hosszabb távú befektetésként jó megoldás, akár napelemmel kombinálva.

De a felsorolást még lehetne folytatni, például ne feledkezzünk meg a fűtésre optimalizált klímákról sem, mellyel egész évben megoldott a hűtés-fűtés. A készülék remekül kombinálható elektromos padlófűtési rendszerrel is, ezáltal maximalizált komfortot teremtünk otthonunkba.

Hogyan tervezzük meg saját fűtési rendszerünket?

Ha a fűtési rendszerek összehasonlítása a cél, akkor ki kell jelenteni, hogy mindig a használat módja lesz a döntő. Ez, és az ingatlan környezeti körülményei, illetve az ott lakók életstílusa együtt határozza meg, hogy milyen legyen a számukra legjobb fűtési rendszer kialakítása. 

Ha gyors megoldásra van szükség, teljesen jó megoldás lehet néhány fűtőpanel felszerelése. Ha van lehetőség legalább a padlóhoz nyúlni, akkor mehet a burkolat alá egy fűtőszőnyeg. Ha kiépített gázinfrastuktúra van az ingatlanban, akkor valószínűleg érdemes megtartani, esetleg modernebbre cserélni a kazánt, bár szakembert találni manapság nem mindig egyszerű feladat. 

A különböző energiaforrásokat használó eszközök természetesen kombinálhatók is! Megjelentek már a piacon az olyan komplex, “hibrid” rendszerek is, amelyekben például kondenzációs kazán van a gázra kötve, de a falon kívül hőszivattyú is csatlakozik hozzájuk, tehát használják a gázt és az áramot is, és fűtésre, hűtésre, illetve melegvíz-előállításra egyaránt alkalmasak. Teljesen digitális rendszereik szuperhatékonyan összehangolt működést tesznek lehetővé.

Vagy tegyük fel, hogy a birtokunkba kerül egy hatvan éve épült családi ház, a közepén egy gyönyörű, impozáns cserépkályhával. Ha bele tudunk szeretni a fafűtéssel járó sajátosságokba, akkor miért ne lehetne kiegészíteni például 1-2 infrapanellel és egy elektromos  bojlerrel ahelyett, hogy bevezessük a gázt, ami egyébként az utcában elérhető lenne? A fűtés kérdését mindig rendszerben kell nézni.

A legújabb technológiák ára ijesztőnek tűnhet. Akár a korszerű vegyestüzelésű kazánok köré alapozott rendszer is milliókba kerülhet. Ezért mindenképpen érdemes segítséget kérni, ebben a Dimat szakértői is szívesen állnak rendelkezésedre. Az energetika egy komplex kihívás, ami komplex megoldást igényel - ne döntsünk pusztán szimpátia, vagy a szokások alapján! Egy jó és gazdaságos fűtési rendszer alapvető hatással lehet az életminőségünkre és pénzügyeink alakulására is. 

Hasznosnak találtad az írást? Oszd meg másokkal is! További kérdésed lenne? Keress minket bátran az elérhetőségeinken!